|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 42 találat | lapozás: 1-30 | 31-42 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kassof, Allen H. 1993. július 22.A Project on Ethnic Relations /PER/ irodát nyitott Marosvásárhelyen. A júl. 21-i megnyitón megjelent az alapítvány ügyvezető igazgatója, Allen Kassoff, Livia B. Plaks társigazgató, Larry Watts, a bukaresti iroda ügyvezető igazgatója, Burkhardt Árpád alispán, Frunda György szenátor és Borbély László képviselő. Livia B. Plaks elmondta, hogy a PER, az etnikai kapcsolatokkal foglalkozó hivatal székhelye az USÁ-ban van, és a közép-kelet-európai új demokráciákkal foglalkozik. Főleg az etnikai problémák érdeklik a PER-t és úgy látják, Románia meg tudja oldani a problémát. Plaks szerint vannak felvilágosult emberek Romániában, akik képesek megoldani az etnikumok közötti problémákat. A múlt héten Neptunon tartottak egy megbeszélést, melyen jelen volt Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár, Traian Chlebeu elnöki szóvivő, a New York Times újságírója. A nyugatiak csak megfigyelőként vettek részt, a románság és a kisebbség képviselői vitatkoztak és döntéseket hoztak. A többnyelvű feliratok problémája váltotta ki a leghevesebb vitát. /(mózes): PER iroda Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./ Jellemző, hogy nem hangzik el, kik vettek részt a kisebbségek részéről.1993. augusztus 24.Larry Watts, a PER /Project on Ethnic Relations/ munkatársa bemutatta a PER-t, melynek közép-európai központja Bukarestben működik. Vezető tanácsának tagjai között van Harry Barnes /Egyesült Államok/, Bronislaw Geremek /lengyel parlamenti képviselő/, Donald Horowitz /amerikai egyetemi tanár/, Allen Kassof /a PER igazgatója/, Pók Attila /magyar egyetemi tanár/, Elie Wiesel és Cyrus Vance /volt amerikai külügyminiszter/ is. Gyarmath János a beszélgetést úgy vezette be, hogy lassan kötetnyivé kerekedik a neptunfürdői "titkosnak kikiáltott" tanácskozás körüli vita. A PER úgy vélte, hogy Romániában léteznek a párbeszéd feltételei. Az első megbeszéléseken tudták meg a kormány képviselői, hogy 1989 előtt az I-IV. osztályban a történelmet és földrajzot anyanyelven tanították, a fordulat után visszalépés történt még a diktatúrához képest is, állította Watts. Az első találkozón Domokos Géza, Borbély László és Ioan Talpes /aki akkor még elnöki tanácsos volt/ vett részt, de akkor még messze estek egymástól az álláspontok. A második találkozón az autonómiáról volt szó. Larry Watts dicsérte a megbeszélésen megjelenteket: bátor emberek. Vállalták megbélyegzést, hogy szóba álltak ez "ellenséggel". A PER úgy látja, nyíltabbá kell válniuk. Larry Watts aggasztónak találja az RMDSZ köreiben az általános reakciót- Watts szerint David Binder a közép-európai helyzet jó ismerője, nem ő írta a kifogásolt részt, hanem a szerkesztője változtatott a cikken. Watts is elismételte azt az állítást, hogy a megbeszélések után a résztvevők részletesen nyilatkoztak a történtekről. /Gyarmath János: "Megpróbáltunk egy kommunikációs csatornát nyitni." Beszélgetés Larry Watts-szal, a PER közép-európai irodájának munkatársával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./1993. október 22.A PER /Project on Ethnic Relations/ igazgatója, dr. Allen H. Kassof és társigazgatója, Livia B. Plaks nyilatkoztak a Magyar Nemzetnek a vihart kavart, a köztudatba Neptun-ügyként bekerült tárgyalásokról. Dr. Kassof elismerte, hogy a román vezetésen belül egyesekkel van kontaktusuk. Ismét hangoztatták, hogy a tárgyalások nem voltak titkosak, az első találkozón ott volt Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, a másodikról a PER vezetői személyesen tájékoztatták Markó Bélát előzetesen és utólag is, aki ugyancsak hivatalos volt, de nem tudott Svájcba eljönni. Az volt a PER célja, hogy a románok és magyarok leüljenek egy asztalhoz, nemzetközi megfigyelők jelenlétében. Nem értenek egyet azzal, hogy a tárgyalásokon megjelent magyar képviselőket támadták, hiszen jól képviselték a magyar érdekeket a tárgyalásokon. A PER vezetői szerint egyedül a kis lépések politikája helyes. /Lambert Gábor: Csak a kis lépések taktikája vezethet eredményre ? vallják a neptuni közvetítők. = Magyar Nemzet, okt. 22./ Kassof, a PER igazgatója nyilatkozatában összefoglalta a PER tevékenységét és az elmúlt időszakban történt megbeszéléseket. Közölte, hogy a nem hivatalos értekezletekre 1992 januárjában Bukarestben, 1992 júniusában Neptunfürdőn, 1993 februárjában Svájcban, 1993 júliusában ismét Neptunfürdőn került sor. Az 1992-es találkozókon Domokos Géza RMDSZ-elnök is részt vett. Markó Bélát pedig mindvégig tájékoztatták a találkozókról. A találkozókról a The Washington Postban megjelent egy cikk, a neptunfürdői találkozóról a svájci sajtó is írt, ezzel érvelt a Kasof a nyilvánosság mellett. Kasof jelezte, hogy sajnálja a New York Timesban megjelent cikket. Az amerikai újságíró cikkével ellentétben a határok kérdése fel sem merült a megbeszéléseken. Kassof kijelentette, hogy folytatni akarják a tárgyalásokat. /Minden út az első lépéssel kezdődik. Allen H. Kasof, a Project on Ethnic Relations /PER/ igazgatójának nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./1994. szeptember 15.Közép-Európa és a térség nemzeti kisebbségei címmel Bukarestben kétnapos nemzetközi kollokvium kezdődött szept. 15-én a Képviselőház szervezésében. A tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ finanszírozta. Meghívták az ENSZ és az EBEÉ kisebbségügyi előadóit is. Magyarországról Gellért Kis Gábor /MSZP/, Keresztes Sándor /KDNP/ képviselők, illetve Bálint-Pataki József és Fretyán István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője voltak jelen. Vitavezetők: Harry Barnes, Gunnar Jansson, Allen Kassof. Iliescu elnök beszédében hadat üzent az autonómiatörekvéseknek, ezeket "kalandor jellegű terveknek" nevezte, elszigetelődésnek és nem európai megoldásnak. Romániában a lakosság 90 százaléka román, hangsúlyozta. Szerinte vannak törekvések, "amelyek a kisebbségvédelem témáját politikai célokra vagy revizionista törekvések alátámasztására" használják." Románia visszatért az európai nemzetek nagy családjába. "A román nép elhivatottsága és hagyományai révén toleráns, nyílt és vendégszerető nép." Gunnar Jansson, az ET Románia-raportőre elmondta, hogy ahol viszály tör ki a többség és kisebbség között, ott mindig a kormány, a hatalom a hibás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16., Iliescu beszéde: Dimineata(Bukarest), szept. 16., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, Új Magyarország, szept. 16./ A rendezvényen Markó Béla Az európai integráció és a kisebbségek problémája címmel fejtette ki nézeteit. "Egyáltalán nem véletlen, hogy például Romániában éppenséggel a szélsőséges nacionalista, xenofób pártok képviselői közül kerülnek ki a központosított állam legvehemensebb védelmezői; ők azok, akik egyrészt kisebbségellenes politikát folytatnak, külpolitikai vonatkozásban pedig szembetűnően vagy leplezetlenül integráció-ellenesek, belügyekbe való beavatkozásként könyvelnek el minden közös európai integrációs határozatot." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Markó Béla az autonómia szükségessége mellett állt ki. Az autonómia nem mond ellent az integrációs törekvéseknek. Markó Béla kifejtette, hogy éppen az az anakronizmus, hogy amikor Romániában mintegy kétmilliós magyar kisebbség él, az országot nemzetállamnak tekintik, és a nemzeti kisebbségeknek nincs döntési mechanizmusuk, kultúrájuk a többség döntéseitől függ. A nemzetközi egyezmények önmagukban nem elegendők, hiszen Románia az ET-be felvételekor elkötelezte magát bizonyos kisebbségvédelmi intézkedések mellett, de ezeket a szabályozásokat mindmáig nem vezette be. Borbély László egy másik munkacsoportban arról szólt, hogy a nemzetállam koncepciójával mindig akkor érvelnek, amikor a kisebbségek jogairól lenne szó. Instabilitáshoz vezethet, ha nem kodifikálják a kisebbségek jogait, hangsúlyozta. Ion Coja, a Vatra alelnöke kijelentette, hogy egyes kisebbségekben lehet bízni, de a magyarokban nem. "A romániai magyarság mögött a sok évi terrorizmus mellett antilojalitásról tanúskodó nyilatkozatok állnak." - mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, szept. 17./ Kassof a Neptun-ügyként ismertté vált tárgyalás létrehozója, a Poject on Ethnic Relations igazgatója.1994. november 12.Nov. 11-12-én Marosvásárhelyen a PER /Project on Ethnic Relations/ Alapítvány kétnapos szemináriumot szervezett, melyen megjelent a PER igazgatója, Allen B. Kassof és Larry Watts, a romániai igazgató is. Tömegtájékoztatás és az etnikai kapcsolatokról szóló tudósítás volt a szeminárium témája . A közismerten magyarellenes marosvásárhelyi Cuvintul Liber munkatársai a szemináriumra is elhozták vádaskodásuk arzenálját. Sok volt az üresjárat, a szócséplés, kevés a szakmai megközelítés. A PER-vezérkar megjelenése jelezte, milyen fontosnak tartják kezdeményezésüket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ A szervezők között volt Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának vezetője is. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ Arra a kérdésre, hogy a PER közel áll a román kormányhoz, Allen H. Kassof, a PER igazgatója azt válaszolta, hogy a PER független szervezet. A PER újfajta közlekedési módokat, új utakat keres, olyanokat, amelyek csökkentik a konfliktushelyzeteket. - Szerinte anakronizmus Romániában a kemény nacionalizmus újjáéledése. A PER beszámolókat készít az amerikai külügy számára az itteni helyzetről. A neptuni találkozó nem volt titkos, hangsúlyozta. Annak az volt a tanulsága, hogy lehet racionálisan beszélni a témáról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./1995. február 16.Febr. 16-án Atlantában közös sajtóértekezletet tartottak a román-magyar kerekasztal-tanácskozás résztvevői. Markó Béla RMDSZ-elnök emlékeztetett a romániai magyarság, kiemelten az RMDSZ elleni heves kampányra. Hrebenciuc kormányfőtitkár már azt is fontosnak nevezte, hogy a felek le tudtak ülni az asztalhoz és egyetértenek az eszmecsere folytatásában. Hrebenciuc kifogásolta, hogy Markó Béla magyarul is elmondta a román és angol nyelven rendelkezésre álló emlékeztetőt. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megjegyezte, hogy a fórumon keményebben ütköztek a nézetek, mint ahogy az a sajtóértekezleten kitűnt. Tokay György leszögezte, hogy az RMDSZ elleni kampánnyal maguk a román szélsőségesek veszélyeztetik a demokráciát. Gabriel Andreescu ellenzéki liberális politikus úgy vélekedett, hogy az RMDSZ világos érvrendszert adott elő, nem úgy, mint a kormányt képviselő személyek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18-19./ Allen Kassof, a PER igazgatója hangoztatta, hogy az eszmecsere hasznos volt. Kiemelte, hogy a felek nem tárgyalásokat folytattak, hanem nem-hivatalos kerekasztal-megbeszélésen vettek részt. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./ Sok kérdésben közeledtek az álláspontok, megegyezés nem született, összegezte a történteket Markó Béla. Ha a párbeszéd valóban folytatódni fog odahaza, akkor volt értelme az atlantai találkozónak, tette hozzá. Hrebenciuc kormányfőtitkár fontosnak nevezte, hogy a felek le tudtak ülni az asztalhoz. Tőkés László hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egységes álláspontot képviselt. /Új Magyarország, febr. 17./1995. május 20.A magyar Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és az amerikai Project on Ethnic Relations /PER/ kétnapos konferenciát szervezett /máj. 19-20-án/ Budapesten a következő címmel: "Hogyan érthetné meg Nyugat jobban a közép- és kelet-európai kisebbségek kérdéskörét, illetve ők hogyan értethetik meg magukat jobban a Nyugattal?" Tabajdi Csaba politikai államtitkár bevezető előadásában kifejtette: a rendezvény célja, hogy segítse a résztvevő politikai döntéshozókat és tanácsadóikat a térségben élő kisebbségek helyzetének jobb megismerésében. Az 1989-90-es fellendülés után fokozatosan hullámvölgybe jutott a nemzeti kisebbségek ügyének rendezése régiónkban, mondta. A környező államok vezetői ugyanis nem hajlandók az országukban élő kisebbségekkel kompromisszumot kötni. A tanácskozáson felvetett gondolatra, hogy a kisebbségeknek meg kell győzni a többséget, Tabajdi Csaba azzal reagált, hogy van-e tárgyalópartner, vagy arról van szó, hogy a politikai elit nacionalista hisztériakeltéssel próbálja hatalmát biztosítani. Georges Schöpflin magyar származású amerikai politológus szerint nem szabad lebecsülni a többség félelmét, ha az néha irracionális is. Lábody László, a HTMH elnöke arról beszélt, hogy a kisebbségi magyarok azért hadakoznak, nehogy elvegyék tőlük azt, amilyük van, például az iskolarendszerüket. Allen Kassof, a PER elnöke szerint definiálni kellene az autonómia fogalmát és azt, mit is jelentenek a kollektív jogok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ Balog András /Magyar Külügyi Intézet/ kifejtette, amennyiben Nyugat nem lép fel határozottan a térségben elburjánzó rasszizmus, sovinizmus ellen, akkor ezek elterjedése súlyosan veszélyezteti a kontinens biztonságát. Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke a konferencia hasznával nem annyira elégedett. Többen arra utaltak, hogy a kisebbség vigyázzon a többség érzékenységére, "mintha nem a mi létünk forogna kockán", mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 24./1995. július 1.Júl. 1-jén kapcsolatfelvételt célzó magyar-román főszerkesztői találkozó volt Budapesten, a Hilton Szállóban. A PER /Project on Ethnic Relations/ által szervezett zártkörű tanácskozáson román részről négy főszerkesztő - Horia Alexandrescu /Cronica Romana/, Ioan Cristoiu /Evenimentul Zilei/, Valentin Paunescu /Curierul National/, Dumitru Tinu /Adevarul/ vett részt, a magyar sajtót Kereszty András /Népszava főszerkesztője, a MUOSZ elnöke/, Vincze Mátyás /Magyar Hírlap főszerkesztője/, Karczagi László /Népszabadság főszerkesztő-helyettese/ és Botlik József /Magyar Nemzet szerkesztője/ képviselte. Általános volt a készség a konkrét együttműködésre, állapította meg Allen H. Kassof, a PER igazgatója. Megállapodtak cikkek, információk cseréjéről. /Magyar Hírlap, júl. 3., /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4../1996. október 21.Horn Gyula miniszterelnök okt. 21-én fogadta dr. Allen Kassoffot, a kisebbségi kapcsolatokkal foglalkozó amerikai Project on Ethnic Relations /PER/ Alapítvány elnökét. A zárt ajtók mögötti megbeszélést követően Tabajdi Csaba államtitkár elmondta, hogy a PER már régóta nagy figyelemmel kíséri a Kelet-Európában zajló, kisebbségeket érintő eseményeket. Horn Gyula támogatja az alapítvány regionális fórumokat érintő kerekasztal-megbeszéléseit. /Magyar Nemzet, okt. 22./1996. október 26.Okt. 26-án Történelmi érvek a politikai vitában és ezek hatása a többségi-kisebbségi nemzeti együttélésben címmel rendezett kerekasztal-tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ Alapítvány marosvásárhelyi irodája. Az amerikai PER által még 1993-ban megfogalmazott KONA nyilatkozat - etnikai konfliktusok megelőzésére tett javaslatok - vitáján jelen volt Pók Attila a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetétől, Mélykúti Ferenc a magyarországi PER részéről, Allen Kassof, a PER elnöke, Livia B. Plaks, a PER ügyvezető elnöke, Larry Watts, a PER bukaresti képviselője, Bárdi Nándor, a budapesti Teleki László Alapítványtól, Spielmann Mihály a marosvásárhelyi Teleki Tékától, Paul Filippi nagyszebeni történész és mások. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./1997. január 21.Jan. 22-én Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Allen H. Kassofot, a Project on Ethnic Relations elnökét és Livia B. Plaks asszonyt, a PER ügyvezető elnökét. A találkozón aktuálpolitikai kérdésekről és az RMDSZ általános célkitűzéseiről folyt beszélgetés. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./1997. június 1.Marosvásárhelyen rendezett kétnapos /máj. 31.-jún. 1./ tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ nem kormányzati amerikai szervezet. A közigazgatási, védelmi, illetve kisebbségvédelmi minisztériumok képviselőin kívül jelen volt többek között Horváth Andor kolozsvári egyetemi tanár, a Bolyai Társaság elnöke, valamint Maros, Hargita és Kovászna megye vezetői. A résztvevők az új helyhatósági törvény gyakorlati rendelkezéseivel járó kérdésekre kerestek választ. Hangsúlyt kaptak a törvény kétnyelvűségi előírásai. Allen H. Kassof, a PER elnöke és Livia B. Plack ügyvezető igazgató kifejtette, hogy az itteni megoldások modell értékűek más országok számára. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./1998. január 21.Jan. 21-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az RMDSZ bukaresti székházában fogadta dr. Allen H. Kassofot, a New York-i székhelyű Project on Ethnic Relations /PER/ elnökét, Livia B. Plaksot, a PER ügyvezető igazgatóját és Dan Pavelt, a PER bukaresti irodájának vezetőjét. A megbeszélésen a vendégek arról érdeklődtek, mennyire befolyásolja a jelenlegi romániai politikai válság a kisebbségek helyzetének alakulását. Szóba került az RMDSZ álláspontja a tanügyi törvény módosításával kapcsolatban és több más aktuálpolitikai kérdés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 22. -1193. sz./2004. március 15.Márc. 12-13-án Szinaján Románia az EU integráció, valamint a 2004-es választások előtt: etnikumközi viszonyok, a nacionalista retorika, illetve az autonómia-törekvések témakörében konferenciasorozatra került sor az amerikai Project on Ethnic Relations romániai szervezete rendezésében. A szemináriumon több neves közéleti személyiség, pártok vezetői, Enrico Grillo-Pasquarelli, az Európa Bizottság Romániával foglalkozó főtárgyalója, nagykövetek, Allen Kassof a Project on Ethnic Relations (PER) elnöke, Livia Plaks a PER ügyvezető elnöke és az RMDSZ vezetői vettek részt. Olyan kérdésköröket jártak körül mint például az RMDSZ és a kormánypárt közötti együttműködési megállapodások hatása a romániai politikai életre, valamint a Magyarország és Románia közötti kapcsolatra, a román politikai ellenzék által megfogalmazott kritikák, valamint a magyar alternatív alakulatok nyomása; a nemzeti kisebbségek védelmének biztosítása. /Románia az európai integráció és a 2004-es választások előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./2014. június 25.Ambrus Attila: Úgymond, hadd legyen PER?Van, aki alapvetésnek tartja. Van, aki az RMDSZ bűnbeesési pillanatának. 1993. júliusában a kormányzó szociáldemokrata párt főideológusai és az RMDSZ vezető politikusai a tengerparti üdülőhelyen, Neptunon az amerikai Project on Ethnic Relation (PER) kezdeményezésére tárgyalóasztalhoz ültek. És megegyeztek. Hogy miről tárgyaltak és miben egyeztek meg, erre azóta sem derült fény – hangoztatják ma is azok, akik árulásnak tartják a PER-találkozókat. „A (…) Neptun-ügy éppen arról szólt, miképpen lehet egy történelmi helyzet által felkínált lehetőséget módszeresen, tudatosan elpuskázni, sőt, visszájára fordítani” – írja a Neptun-ügyről szóló könyvében Borbély Zsolt Attila. Huszonegy évvel a neptuni tárgyalások után Brassó Pojanán találkoztak annak főszereplői. Felelevenítették a két évtizeddel korábbi eseményeket, a szervezés körülményeit, a párbeszéd beindításának (kezdeti) nehézségeit, leltárt készítettek az egyezmények megvalósult és a meg nem valósult pontjairól. Dr. Allen H. Kassof, a PER érdemes elnöke emlékeztetett arra, hogy a PEReskedése a román–magyar dialógus megkezdése és fenntartása érdekében nem 1993-ban és nem a tengerparton kezdődött. Allen H. Kassof 1968-ban járt először Romániában, majd két-három évente rendszeresen visszatért ide, így jól ismerte a hazai valóságot, a magyar kisebbség helyzetét is. 1990-ben Domokos Gézával, az RMDSZ akkori elnökével megállapították, hogy gyakorlatilag nincs párbeszéd a román és a romániai magyar politikusok közt. A hatalom minden kisebbségi kérést azonnal lesöpör az asztalról. Meg kellett tehát teremteni azt a miliőt, amelyben szabadon és barátian beszélgethetnek a többségi és kisebbségi politikusok a legkényesebb kérdésekről is. A nyilvánosság kizárása éppen a nyílt és megoldásokhoz vezető dialógus érdekében történt – mondta Allen H. Kassof. Az az időszak a jugoszláv válság (háború), a cseh és szlovák önállósulási kísérletek, a bolgár–török konfliktus időszaka volt. Élt még a marosvásárhelyi fekete március emléke. Az amerikai fél számára a marosvásárhelyi események is bizonyították, hogy nincsenek kommunikációs csatornák a román és az erdélyi magyar politikusok között. Arról már a biztonságpolitikai szakértő Larry Watts beszélt, hogy az USA 1993-ig komolyan számolt egy erdélyi etnikai háború lehetőségével. Abban az időben vált politikai bestsellerré Samuel Huntington civilizációk harcáról szóló jóslata, s az erdélyi helyzet tökéletesen alkalmas volt egy ilyen típusú konfliktus kirobbanására. Larry Watts visszaemlékezett, Budapest 3,5 millió erdélyi magyarról beszélt, Bukarest 1,5 millióról. A magyarok ellen irányuló etnikai diszkrimináció ténye nyilvánvaló volt. Mindkét félnek jó oka volt arra, hogy ne higgyen a másiknak. A románok a magyarok lojalitását kérdőjelezték meg, a magyarok a többség hajlandóságát, hogy jotányit is engedjen a kisebbségi jogok érvényesítésében. Az erdélyi magyarok támogatása az Egyesült Államokban nem volt egyértelmű. Sőt. Az 1995-ben Atlantában megtartott újabb tanácskozásról – amelyen részt vett a Neptun-ügy bírálója, Tőkés László is – a tekintélyes és befolyásos New York Times újságírója, David Binder azt írta: megérkeztek Amerikába azoknak az erdélyi magyar terroristák, akik Erdély függetlenségét kívánják. Az RMDSZ küldöttség heves tiltakozására másnap David Binder helyesbített: nem erdélyi, hanem magyarországi terroristák érkeztek a tárgyalásokra. Négy nevet említenek ma az amerikai szakértők azoké közül, akik ebben a helyzetben felismerték a párbeszéd szükségességét: román részről a Viorel Hrebenciuc, magyar részről Borbély László, Frunda György és Tokay György. Viorel Hrebenciuc volt az, aki kiötölte, hogyan lehetne intézményesíteni a többség és kisebbség viszonyát. Így jött létre a kormányszintű intézmény, a Nemzeti Kisebbségi Tanács. Akkor, amikor a szociáldemokraták kénytelenek voltak együtt kormányozni a Nagy-Románia Párttal, a Román Nemzeti Egységpárttal, a Szocialista Párttal, azaz Corneliu Vadim Tudorral és Adrian Păunescuval. A neptuni tárgyalások magyar résztvevői ma úgy látják, a PER segítette az erdélyi magyar politikusokat, hogy elmondhassák a román politikusoknak: az erdélyi magyarság olyan mértékben lesz lojális a román államhoz, amilyen mértékben az biztosítja a kisebbségi jogokat, s amennyiben egyenlő partnernek tekinti a kisebbséget és annak képviselőit. A PER nyomán – az 1993–2004 közötti időszakban – történt előrelépés a kisebbségi jogok biztosításában, érvényesítésében: a nyelvhasználat, az oktatás terén. Az utóbbi időben azonban ismét üzemzavar mutatkozik. Érthetetlen a közösségi szimbólumok ellen indított hatósági zaklatás, az anyanyelvhasználat tiltása a bíróságokon vagy az autonómia törekvések lesöprése a tárgyalóasztalról, noha ezek jól beilleszthetőek a lassan elódázhatatlan decentralizációs, régiósítási folyamatba. A brassó-pojánai tanácskozás résztvevői szerint ismét szükség van a rendszeresített román–magyar párbeszédre, a szabad és baráti beszélgetésekre. Kérdés, hogy a fiatal politikusok így látják-e. A fiatal generációhoz tartozó RMDSZ-politikus, aki 1993-ban a Neptun-ügy résztvevői ellen voksolt, amikor egyetlen szavazaton múlott, hogy a három politikust nem zárták ki a szövetségből, ma azt mondja, ő is a párbeszédet és nem az örökös és terméketlen konfrontációt támogatná. Látva a múltat és jelent. A Neptun-ügy a konfrontáció hívei számára árulás. A párbeszédben bízók számára alapvetés. Megítélése hosszú ideig eltérő lesz. De az tagadhatatlan: a jelen akkor kezdődött újra. maszol.ro 2014. október 6.Újabb Neptunt” szervezne a Project on Ethnic RelationsÚj alapokra kell helyezni a román többség és a magyar kisebbség közötti viszonyt, újra kell értékelni a húsz évvel ezelőtt megkötött megállapodást – jelentette ki hétfőn Sepsiszentgyörgyön Allen Kassoff, az Egyesült Államokban bejegyzett Project on Ethnic Relations (PER) jogvédő szervezet 2005-ben visszavonult igazgatója. A Kovászna Megyei Önkormányzat által szervezett beszélgetésen – melyen intézményvezetők, a történelmi egyházak és a civil szféra képviselői vettek részt – Allen Kassoff elmondta, román politikusok kérték, hogy a PER ismét vállaljon szerepet a román–magyar párbeszéd új alapokra helyezése érdekében. Mint mondta, az amerikai szervezet képviselői januárban és márciusban találkoztak a román pártok és az RMDSZ képviselőivel, az elmúlt hétvégén pedig újabb egyeztetésre került sor. Allen Kassoff úgy látja, a románok is tudatában vannak, hogy akadozik a kommunikáció, érzik, hogy a magyar közösség igényeire jobban oda kell figyelniük. Emlékeztetett, a Project on Ethnic Relations szervezte meg Neptunon azt a találkozót, melynek keretében RMDSZ-es politikusok (a szervezet akkori alelnökei) tárgyalóasztalhoz ültek az akkori román hatalom képviselőivel, ezt pedig egy svájci találkozó előzte meg. „Az RMDSZ-en belül is vita tárgyát képezte a Neptun-ügy, de úgy értékelem, a Fekete-tenger-parti üdülővárosban lezajlott találkozó nem volt hiábavaló, hiszen ez szolgáltatta az alapját annak, hogy az RMDSZ kormányzati szerepet vállaljon – mondta a civil szervezet volt igazgatója. – Húsz év alatt az etnikai jogok terén születtek eredmények, de ezek gyakorlatba ültetése nem valósult meg maradéktalanul, most már többre van szükség”. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke felszólalásában arra mutatott rá, nem elég újrakezdeni a tárgyalást a román féllel, új fejezetet kell nyitni a székelyföldi önrendelkezési igény figyelembevételével. Rámutatott: az Európai Unióban a romániai magyarság az egyetlen számottevő, kisebbségben élő közösség, amely nem rendelkezik az autonómia semmilyen formájával. „1990 óta a politikában és a társadalom más területein is felnőtt egy új generáció, új igények fogalmazódnak meg” – mondta a találkozón Tamás Sándor, emlékeztetve, hogy 2003-ban bekerült a nyelvi jogok szavatolása az alaptörvénybe, ám azóta nem történt semmilyen előrelépés a kisebbségi jogok terén. „Elkészült az autonómiastatútum, ennek mentén tárgyalhatunk: regionális kétnyelvűséget, a költségvetési intézményekben etnikai arányosságot, helyben maradó adót és szórványban kulturális autonómiát követelünk” – mondta Tamás Sándor. Bíró Blanka Krónika (Kolozsvár) 2014. október 6.Amerikai segítséggel alakulhat ki újabb román-magyar párbeszédA román többség és magyar kisebbség közti párbeszéd hiánya aggasztja az amerikaiakat, ezért az Egyesült Államokban bejegyzett emberjogvédő szervezet, a Project on Ethnic Relations (PER) újra szerepet vállalna a két közösség közti párbeszéd kialakításában. Az amerikai szervezet képviselői hétvégén informális találkozót tartottak a román pártok és RMDSZ képviselői között, hogy elősegítsék a román-magyar párbeszédet Székelyföld területi autonómia-tervezete kapcsán. Hétfőn délelőtt Sepsiszentgyörgyön a civil szféra, egyházak, sajtó és intézményvezetők véleményét próbálták feltérképezni a téma kapcsán. A Project on Ethnic Relations volt igazgatója, Allen Kassoff emlékeztetett, hogy ők 2005-ben visszavonultak Romániából, de most román politikusok hívták őket, akik úgy értékelték a Székelyek Nagy Menetelése után, hogy feszült a helyzet, és a húsz évvel ezelőtti megegyezést újra kell értékelni. Allen Kassoff rámutatott: a neptunfürdői megegyezésről az RMDSZ-en belül is vita volt, de az nem volt hiábavaló, mert megalapozta, hogy a szövetség részt vehetett a kormányzásban. Az amerikai emberjogi szakember szerint Romániában születtek eredmények a kisebbségvédelem terén de, de azok gyakorlatba ültetése nem mindig valósult meg. Hozzátette: most már az eddiginél többre van szükség a kisebbségek számára. Szerinte a románok is tudatában vannak, hogy kommunikációs problémák vannak, érzik, hogy jobban oda kellene figyelni a magyar közösség igényeire, viszont általában véve elutasítják az autonómiát. Pártatlan marad az amerikai szervezet Allen Kassoff kifejtette: az általa képviselt szervezet nem foglal állást, viszont lehetővé teszi, hogy kialakuljon a román-magyar párbeszéd. Az amerikai szakember szerint a kisebbség feladata, hogy a maga eszközeivel felkeltse a többség érdeklődését a problémái iránt, és megértetni velük, hogy az ő érdekük is hogy ezeket megoldják. Kovászna Megye Tanácsának vezetője, az RMDSZ háromszéki elnöke, Tamás Sándor szerint 2003 óta - amikor az alkotmányba foglalták a nyelvi jogok szavatolását - gyakorlatilag nem sikerült előrébb lépni. Szerinte nem elég újra kell kezdeni a tárgyalást a román féllel, hanem új fejezetről kell tárgyalni: a székelyföldi autonómiáról. Tamás Sándor rámutatott: az Európai Unióban a romániai magaraság az egyetlen számottevő közösség, amely semmiféle autonómia formával nem rendelkezik. Tamás Sándor kifejtette: elkészült az autonómia statútum, így van, amiről tárgyalni: etnikai arányosságot, regionális kétnyelvűséget, helyben maradó adókat, illetve a szórványban élő románok és magyarok számára kulturális autonómiát kell teremteni. A Project on Ethnic Relations volt igazgatója, Allen Kassoff elmondta, jövő év februárjában újabb találkozót szerveznek, amely már több konkrét elemet fog tartalmazni. maszol.ro 2014. október 7.Amerika ismét közvetít (Tárgyalások az autonómiáról)Az amerikai Project of Ethnic Relations (PER) közvetítésével ismét román–magyar egyeztetések zajlanak az erdélyi, a székelyföldi magyarság gondjainak rendezésére. Az amerikai szervezetet képviselő Allen Kassof – aki 1993-ban kulcsszerepet játszott a sokat vitatott neptuni egyezség létrejöttében – az év elején ismét vállalta a közvetítői szerepet, és múlt szombaton Brassó-Pojánán lezajlott a tárgyalások negyedik fordulója. Tegnap délelőtt háromszéki magyar értelmiségiekkel találkozott, mint kiderült, elsősorban arról próbált tájékozódni, milyen a közhangulat, mennyire általános az autonómiaigény a székelyföldi magyarság körében, több-e ez, mint a politikusok szavazatszerző vesszőparipája. Allen Kassof felidézte: 1968-ban jött először Romániába, az Egyesült Államok és a kommunista országok közötti kapcsolatot igyekezett építeni, rendkívül bonyolult volt, de próbálták a kommunikációt a legnehezebb időkben is fenntartani. A viszony nagyon megromlott a 80-as években, és ‘89 után ezt próbálták újraéleszteni. A jugoszláviai háború kitörését követően hozták létre a PER-t, tulajdonképpen az volt a céljuk, hogy az újonnan megalakult román politikai osztálynak nyújtsanak tájékoztatást, milyen megoldások léteznek máshol az etnikai problémák rendezésére. 1991-ben szembesültek azzal, hogy tulajdonképpen semmilyen kommunikáció nem létezik a román pártok és a magyarságot képviselő RMDSZ között, és az egy asztalhoz ülés szándékát is elutasították a felek. Fél év tárgyalásra, közvetítésre volt szükség, amíg sikerült összehozni a párbeszédet – idézte fel Kassof. Súlyos viták folytak, de az ezek során létrejött megállapodás szolgált alapul az RMDSZ majdani kormányzati szerepéhez – mondotta, és azt is kiemelte, tudja, hogy rendkívüli vitákat váltott ki az RMDSZ-ben és a magyar közösségben a neptuni megállapodás, de meggyőződése, hogy jó egyezség született. Kiemelte, a PER közvetítő szerepet vállalt, teljesen semleges volt, csak a párbeszédet tette lehetővé akkor is, és most is ez a céljuk. A székelyek tavaly őszi nagy menetelése után merült fel ismét annak szükségessége, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek a román pártok képviselői az RMDSZ-szel, a már nyugdíjas Allen Kassofot Viorel Hrebenciuc befolyásos szociáldemokrata politikus kérte fel a közvetítésre, mint Kassof fogalmazott, „egyes RMDSZ-es vezetők beleegyezésével”. Januárban és márciusban Bukarestben találkoztak, júniusban és múlt szombaton Pojánán folytatták a megbeszélést. A tárgyalásokról Kassof keveset mondott, mint fogalmazott, román részről nagyon nagy az ellenállás az autonómiával kapcsolatban, nem hajlandóak elfogadni azt, de érzik, hogy a magyar közösségnek más igényei is vannak, mint amit jelenleg biztosítanak számukra. Az összes román politikai párt képviselőteti magát, és a vélemények is végletesek. Van, aki Trianon revíziójának veszélyét látja a székelyföldi autonómiában, más szerint a kérdés nem téma, Románia számára a valós gondot a cigányság problémájának megoldása jelenti. Ugyanakkor azt is kiemelte: vannak, akik értik, és nyitottak, hajlandóak a kérdéskör elemzésére, nagy eredménynek nevezte, hogy sok év után ismét elkezdődött egyfajta párbeszéd, meghallgatják egymást a felek. Kassof szerint egyik legnagyobb gond, hogy az autonómia kifejezés „radioaktívvá” vált, ki kellene iktatni teljesen, más elnevezést találni, és akkor talán könnyebben átvihetőek lennének ugyanazon igények. Hangsúlyozta azt is, hogy tulajdonképpen az itt élő magyarságnak kellene meggyőznie valamilyen módon a románságot, hogy mindkét közösségnek érdeke a kérdés rendezése. Allen Kassofnak meggyőződése, hogy a következő hónapokban valamilyen előrelépés történik, legközelebb februárban találkoznak a felek, és akkor már konkrét javaslatokkal ülnek tárgyalóasztalhoz. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. október 7.Ágoston András:A minimális kisebbségi jogok kísértete járja be a Kárpát-medencét Allen Kassoff újratöltve Miközben a Kárpát-medencében élő magyar nemzetrészek – autonómiaügyben is – eddig nem tapasztalt támogatásban részesülnek az újra kétharmados Orbán-kormány részéről, ebben a kérdésben magyar-magyar vonatkozásban csak növekszik a véleménykülönbségek halmaza. A Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) elvben keretet ad a kormányoldal részvételével folytatott magyar-magyar konzultációnak, úgy tűnik azonban, hogy e lehetőség kiaknázottsága igencsak a kezdeti szakaszban van. Nyüzsgés csak Erdélyben tapasztalható, a vajdasági és a felvidéki politikai elit – pedig a táncba hívó szó minden érdekeltnek a fülébe csenghet – előkelő idegen módjára tartózkodik, kerüli a témát. De nem a tartózkodás a lényeg. Nem mert a vak is látja, minden fontos feltétel adott, s most már csak a felelős magyar politikai elitek minél összehangoltabb közös nemzetközi fellépésére lenne szükség. A magyar kormány részéről már évek óta nincs akadálya az összefogásnak, a közös fellépésnek, Romániában pedig egyre inkább esedékes az autonómiáról szóló lényegi eszmecsere. Ebbe a közegbe robbant be ötletével Allen Kassoff, az Egyesült Államokban bejegyzett Project onEthnic Relations (PER) jogvédő szervezet 2005-ben visszavonult igazgatója. Az 1993-ban megtartott hírhedt neptuni találkozón – a PER kezdeményezésére és közvetítésével – már az autonómia eszméjének RMDSZ-en belüli elfogadásával egy időben, megtörtént az elgondolás kisiklatása is. A megegyezés lényege, hogy az RMDSZ Tokay György, Borbély László és Frunda György összetételű tárgyalóküldöttsége 1993. július 15–16-án Neptunban ráállt az „anyagra”: az autonómia következetes követelése helyett, vállalta a nemzetközi dílerek felkínálta szigorúan ellenőrzött politikai drogozás élvezeteit. A parlamenti jelenlétet és a kormányzati felelősségvállalással járó bizalmi minimumot. (Aki kormányon van, az ne követeljen autonómiát. Ahogy annak idején a nemzetköziek, konkrétan a PER, felismerték nemcsak az autonómia konfliktusteremtő „veszélyét”, de a demokratikus elvekre alapuló elképzelésben rejlő lehetőségeket is. Féltve talán a Romániában elindult rendszerváltást magát, a nagyobb jogán, ismerve az emberi természet politikában is megnyilvánuló, és részükről kezelhető gyengéit, olyan megoldást kínáltak, ami két-három évtizedre – az ő mércéik szerint – elviselhető intenzitásúvá tette a kisebbség-többség között feszülő történelmi ellentétet. Kassoff a nagy mágus, ahogy annak idején a délszláv háborúban becézték (vagy szidták), most újra színre lépett. Nyugdíjasként is olyan hatalommal felruházva, amit ép ésszel nem lehet semmibe venni. De, térjünk a tárgyra. Mit is nyilatkozott a nagy mágus, a kisebbségszelídítő a Kovászna megye RMDSZ-es politikai elitje előtt? Nem kevesebbet, minthogy „új alapokra kell helyezni a román többség és a magyar kisebbség közötti viszonyt, újra kell értékelni a húsz évvel ezelőtt megkötött megállapodást”. Most pedig kezdődhet a találgatás. Azt, hogy „Neptunt” kell újra értékelni, mindenki tudja. De mi jöhet ez után? Kisebbségi szemszögből nézve, alapvetően két dolog: vagy autonómia, vagy a „minimális kisebbségi jogok kódexe”. Az ajánlattevő természetét ismerve az első nem jöhet számításba. De mit jelent a másik? Mi az, amit legalább valószínűsíteni lehet. Ha Szerbiát és a volt Kisjugoszláviát, a balkáni gyilkos polgárháború eseményeit vesszük szemügyre, két észrevételt tehetünk. Az egyik az, hogy a PER ebben az időben, 1998-ban, tehát a Milosevic-rezsim bukását megelőző időszakban, figyelemmel a szocialista Jugoszlávia felbomlásának előrehaladott folyamataira, nem az autonómiára és a kormányzati felelősségvállalásra összpontosított. Milosevic ellenzékének nemzetközi bemutatkozása közben két irányban igyekezett befolyásolni az érdekelt politikai eliteket. Horvátországban – figyelemmel a szerb kisebbség helyzetére – az autonómia felé tájékozódott. Szerbiában, talán az autonómiával már nem megoldható szerb-albán konfliktusból kiindulva, óvatosan, de határozottan a minimális kisebbségi jogok kartáját szorgalmazta. Ezzel magyarázható, hogy a Đinđić-vezette szerbiai demokratikus ellenzékhez tartozó Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) autonómiakövetelése a közös külföldi bemutatkozások során elhangzott ugyan, de foganatja azóta sem lett. Visszatérve a PER nyugalmazott elnökének minapi kijelentéséhez, hogy a „román politikusok kérték, hogy a PER ismét vállaljon szerepet a román–magyar párbeszéd új alapokra helyezése érdekében”, okkal kérdezhetjük, mi a cél? Egy biztos, nem az erdélyi magyarok tényleges autonómiája. Hacsak nem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a minap bemutatott kisebbségi dokumentumáról van szó. A tapasztalatokat szem előtt tartva, érdemes odafigyelni. vmdp.org.rs/index - KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 233. szám 2014. október 8.Pojána Neptun árnyékábanBrassó Pojána lesz az új Neptun? – jövő évben kiderül, de mindenképpen jó, hogy elkezdődött egyfajta egyeztetés az erdélyi magyarság igényeiről, nem hivatalos formában ugyan, de terítékre került Székelyföld területi autonómiája. Minden tárgyalásra, érvelési lehetőségre szükség van, hiszen tudnunk kell, a román fél meggyőzése nélkül nincs esélyünk bármit elérni. Agyonhallgatta, lekicsinyelte a román politikum a székelyek nagy menetélését, a marosvásárhelyi tüntetéseket, de egyértelmű, hogy eljutott hozzájuk az üzenet. Legfelsőbb körökben is érzékelték, ez az igény már nem söpörhető a szőnyeg alá, még csak hamu alatt izzik a parázs, de könnyen felcsaphatnak a lángok, ha nem veszik komolyan kéréseinket. Az sem véletlen, hogy azt az amerikai Allen Kassofot kérték fel a közvetítésre, aki húsz évvel ezelőtt segített tető alá hozni egy megállapodást a románság és a magyar közösség képviselői között. Igaz, a neptuni egyezség azóta is vitatott, sokan túl kevésnek ítélik az ott elérteket, s akadnak szép számmal, kik szerint akkor kezdődött el az RMDSZ korcsosodása, a román kormányokba való besimulás, és a kompromisszumoktól terhes politizálás hozott ugyan eredményeket, de jóval kevesebbet, mint amennyit talán más úton kicsikarhattunk volna. Bemerevedett, mindent elutasító időszakban nyitott egy kapucskát a neptuni megegyezés, néhány jó és rengeteg rossz következménnyel. Hasonló kicsit mostani helyzetünk is, hisz elég egyértelmű: az erdélyi magyarság jogainak bővítését nem fogadja el a román politikai osztály. Nemet mondanak a kulturális autonómiára, lesöprik a területi autonómiaigényt, de huszonöt éve adósaink például a román állam által finanszírozott erdélyi magyar egyetemmel is. És mindezek ma olyan tabutémák, melyekről beszélni is alig lehet, az érvek nem törik át a román nemzeti gőg és a félelmek falát. El sem jut üzenetünk lényege, lepattan a demagóg, hazug ellenérvek pajzsán. Egyfajta patthelyzet alakult ki ismét. A román politikum érzi ugyan, hogy valamit adnia kell, muszáj engednie, de nem tudják, mennyit és miként – a magyar képviselőet pedig tisztában van azzal, hogy a tíz éve megfeneklett jogbővítést ki kell terjesztenie, ha nem teszi ezt, saját közössége előtt válnak hiteltelenné és előbb utóbb szükségtelenné is. Nem véletlen hát, hogy ismét a befolyásos, öreg rókát, a PER képviselőjét kérték közvetítésre, aki nagy mestere a kompromisszumkeresésnek. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy ki lesz jobb, ügyesebb tárgyaló ebben a többfelvonásos színjátékban. Allan Kassof minap Sepsiszentgyörgyön tájékozódott, a „nép” véleményére volt kíváncsi, arra, hogy mennyire akarják az egyszerű emberek azt, amit politikusaik szajkóznak, valóban igénylik-e az autonómiát. S hallhatta többektől, hogy fogy a türelem, a román ellenállás csak az elszántságot növeli, szükség van valamilyen továbblépésre, mert fogyunk, és lassan az amerikai indiánok sorsára jutunk. Félő, mire a románok hajlandóak engedni, már egy szűk rezervátum is elegendő lesz, hogy mutogassák: példásan megoldották a nemzetiségi kérdést. Őshonos közösség vagyunk, jelentős múlttal, élhető jövő igényével – fogalmazták meg többen egyértelműen. Hogy mi jutott el mindebből az amerikai vendégekhez, nem tudni, s azt sem, mennyire tekintik reprezentatívnak az összeverbuváltak véleményét, mennyire érzékelik, hogy valóban csontig hatolt már a kés. Allan Kassof egyfajta, a patthelyzetet feloldani hivatott javaslatot is megfogalmazott-forma: felejtsük el az autonómia kifejezést, ez oly negatív tartalommal terhes a románság számára, hogy képtelenség elfogadtatni. Egy más névvel talán elképzelhető, hogy ugyanazon jogok többsége elnyerhető. Ha csak ezen múlik, aggathatunk rá nevet, amilyen jólesik, hisz a tartalom lenne a lényeg. Zajlanak tehát a tárgyalások, zárt ajtók mögötti egyeztetések, melyeket beleng Neptun szellemének árnyéka. Nagy kérdés, hogy ismét a magyar árulók sora gyarapodik, vagy valós előrelépés történik. Képesek kiállni jogainkért közösségünk odavonzott képviselői, vagy beérik néhány konccal? S mi, erdélyi, székelyföldi magyarok hajlandóak vagyunk tovább menetelni, tüntetni, utcára vonulni, hogy hallassuk hangunkat, nyomatékosítsuk akaratunkat, vagy beérjük annyival, amennyit esetleg odadobnak nekünk? Most legalább tudjuk, hogy rólunk, sorsunkról, gyermekeink jövőjéről zajlik az egyezkedés. Rajtunk is áll, hogy több legyen éberségünket elaltató részsikernél, bármilyen néven nevezzük, hordozza önrendelkezésünket, lehetővé tegye, hogy a magunk sorsáról mi döntsünk. Ha figyelünk, ha jó döntésekre kényszerítjük politikusainkat, a pojánai megegyezés több, eredményesebb lehet, mint egykor a neptuni. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. október 9.Színfalak mögött zajlik a párbeszédEltérően nyilatkoznak a romániai magyar politikai szereplők az amerikai közvetítéssel zajló román–magyar párbeszéd kapcsán. Bakk Miklós politológus szerint hasznos lenne az RMDSZ mellett a többi erdélyi magyar politikai erőt is bevonni a tárgyalásokba. A romániai magyar politikai szervezetek vezetői egyetértenek abban, hogy a román többség és a magyar kisebbség közötti viszonyt új alapokra kell helyezni – különösképpen most, amikor a Székelyföld autonómiájának a kérdése a figyelem központjába került –, a tárgyalások kereteiről azonban eltérően nyilatkoznak lapunknak. Mint arról beszámoltunk, az amerikai Project of Ethnic Relations (PER) nevű amerikai jogvédő szervezet 2005-ben visszavonult igazgatója, Allen Kassof egy hétfői sepsiszentgyörgyi fórumon elmondta, a PER felkérést kapott, hogy közvetítői szerepet vállaljon ebben a párbeszédben, akárcsak 1993-ban, a hírhedt neptuni találkozó esetében. Kassof azt is elmondta, a hétvégén Brassópojánán már negyedik alkalommal találkoztak a román politikai pártok és az RMDSZ képviselői, a következő fordulóra februárban kerülhet sor. A PER volt igazgatója azt mondta, román részről nagy az ellenállás az önrendelkezési törekvésekkel kapcsolatban, de a többség is érzi, hogy szükség van az egyeztetésekre. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, szerinte a magyar–román párbeszédnek bármikor helye van, függetlenül attól, hogy amerikai vagy európai szervezet próbál közvetíteni a felek között. „Minden olyan kezdeményezésnek örülünk, amely a párbeszédről szól. Ez hasznos alkalom elmagyarázni szemtől szemben aromán félnek, mit is akarunk mi az autonómiatervezetünkkel. De beszélhetünk a magyar nyelv regionális nyelvként való elfogadásáról is. Elvégre a román is regionális nyelv volt Ukrajna egy részében, amikor meg ezt az ukrán parlament eltörölte, nagy felháborodást keltett Romániában is” – mutatott rá Borbély. A politikus emlékeztetni kívánt arra is, hogy 2010-ig számos, PER-kezdeményezte találkozó zajlott Romániában, ahol a felek számos tabutémát feszegettek. „Nemcsak magyar ügyek kerültek terítékre, hanem a roma közösség gondjai meg egyebek is. Úgy érzem, a párbeszéd mindig segíti a közeledési folyamatot” – tette hozzá Borbély László, aki szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a szövetség a civil társadalmat is bevonja a PER által kezdeményezett dialógusba. Ebben a Magyar Polgári Párt (MPP) is részt szeretne venni – jelentette ki lapunknak Biró Zsolt. A párt elnöke viszont aggályainak is hangot adott a párbeszéd kereteivel kapcsolatban. „Komoly kérdőjeleket vet fel, hogy az Európai Unióban élő két nép között miért az amerikaiaknak kell közvetíteniük. Ettől függetlenül minden egyes olyan találkozóra szükség van, ahol párbeszédet tudunk folytatni a román társadalommal. Csak így lehet falakat bontani, s az alaptalan félelmeket eloszlatni” – vélekedett a polgári párt vezetője. Biró hangsúlyozta, hogy az MPP-nek jól meghatározott véleménye van mind az autonómia, mind az etnikai kérdésről. „Ha egyáltalán lesz ilyen találkozó, akkor arról nekünk is kell tudnunk, nem úgy, mint az 1993-ban Neptunon szervezett PER-találkozóról, ami miatt már most is sokan farkast kiáltanak” – fogalmazott Biró, utalva arra, hogy a Fekete-tenger-parti üdülővárosban lezajlott tárgyaláson Frunda György, Tokay György és Borbély László RMDSZ-politikusok titokban, mandátum nélkül tárgyaltak az akkori román hatalommal. Tőkés: nem kell új Neptun A román–magyar párbeszéd szükségességét Tőkés László sem vonja kétségbe, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke viszont úgy véli, az új kezdeményezésre rendkívül rossz fényt vet a Neptun-botrány, amely az elmúlt évtizedekben megosztotta az erdélyi magyar politikát. „Tudnunk kéne, ki kezdeményezte, kinek áll érdekében, hogy az amerikai jogvédők ismét tárgyalóasztalhoz üljenek az RMDSZ-szel és a román politikai pártok képviselőivel. Arra is kíváncsiak vagyunk, kitől kaptak felhatalmazást azok, akik leültek a PER-rel előzetesen tárgyalni” – fogalmazta meg kérdéseit Tőkés. A Krónika érdeklődésére elmondta, nem csoda, hogy ez a téma épp akkor kerül terítékre, amikor az ország államfőválasztásra készül, és az RMDSZ épp bemutatta az autonómiatervezetét. „Látható, hogy a román politikum szabad utat adott Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek, államfőjelöltnek, hogy az autonómia kérdésével eljátszadozzon. Így Victor Ponta miniszterelnök-államfőjelölttel – akivel Kelemen együtt kampányol – megmozgatják a magyar és a román nemzeti érzéseket. Attól tartok, hogy egy neptuni forgatókönyv szerint az Amerikai Egyesült Államok a világ rendőrének szerepkörében olyan forgatókönyvet gondolt ki, amelyben a román érdekek érvényesülnek, és a magyar felet megint pacifikálják, az autonómiaügyet pedig valamilyen kompromisszum mentén leszerelik” – fogalmazott. A Neptun-ügyre utalva Tőkés rámutatott, korábban is az amerikai és a román fél választotta ki a tárgyalópartnert. „Most pedig megint ugyanez történik, mindig a kényelmes magyarokat választják” – tette hozzá. Tőkés megjegyezte, az RMDSZ „önjelöltjei” sem 1993-ban, sem most nem kaptak mandátumot – még a szövetség illetékes testületeitől sem – arra, hogy a magyar ügyet képviselőjék ebben a párbeszédben. Toró: magyar–magyar konszenzus kell Előrelépés lenne, ha elindulna egy újabb magyar–román párbeszéd, de fontos, hogy ez ne a színfalak mögött történjen, és fedje le a romániai magyar társadalom minden szegmensét – szögezte le lapunknak Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is úgy értékeli, a neptuni tárgyalásokkal az volt a gond, hogy néhány RMDSZ-es csúcspolitikus felhatalmazás nélkül tárgyalt a PER közvetítésével, stratégiai célokat söpörtek a szőnyeg alá, „kiváltva azokat látványos, de a jövő szempontjából nem túl lényeges elemekkel”. „Nekünk arra lenne szükségünk, hogy találjunk hosszú távú garanciákat az alaptörvényben, a jogszabályokban, hogy gyakorlatba tudjuk ültetni a céljainkat, hogy meg tudjuk valósítani az autonómiát” – szögezte le a politikus. Hozzátette, az RMDSZ már több ízben elveszítette a bizalmat, ezt mutatja a szavazatok számának alakulása is. Emlékeztetett, 25 év alatt egymillióról 350 ezerre csökkent a szövetségre voksolók száma. „Ezt a bizalmat csak úgy lehet helyreállítani, ha elindul egy magyar–magyar egyeztetés, majd ez alapján létrejön egy etnikumközi megállapodás. Nem új gondolat, hogy a román és a magyar közösségnek egyezségre kell jutnia az ország és a nemzet jövőjével kapcsolatban. Nekünk minden állásfoglalásunkban benne van az igény egy őszinte párbeszédre. Ám ezt nem lehet parlamenti politikára vagy az RMDSZ által kedvelt és gyakorolt titkos paktumpolitikára alapozni, mert az nem vezet eredményre, de bizalmatlanságot szül, megosztja a közösséget” – mondta az EMNP elnöke. Toró fontosnak tartja, hogy a nagyhatalmak kezdenek ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert eddig az volt a legnagyobb probléma, hogy nem sikerült a közömbösség falát lebontani. „Tudom, hogy Allen Kassof nem emberbaráti megközelítésből akar közvetíteni, megvannak a nagyhatalmi szempontjai, az ukrán válság is érzékenyebbé tette a stabilitás, az interetnikus kapcsolatok iránt, de mindenképp ki kell használni ezt a helyzetet” – szögezte le Toró T. Tibor. Bakk: elmozdulás várható kisebbségpolitikai kérdésekben A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által megteremtett autonómiamozgalmi háttér és az Amerikai Egyesült Államok új biztonságpolitikai mérlege, azon belül pedig a Romániának juttatott szerep eredményezte, hogy a PER újra közvetítői szerepet vállalt a román–magyar párbeszédben – fogalmazott a Krónika megkeresésére Bakk Miklós politológus. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) politikatudományi tanszékének docense rámutatott, hogy ha Amerika a helyzet eredményesebb stabilizálására törekszik, fontos lenne figyelembe vennie, hogy az erdélyi magyar politikai tér pluralizálódott, tehát hasznos lenne az RMDSZ mellett a többi erdélyi magyar politikai erőt is bevonni a tárgyalásokba. „Ez nehezítené a megbeszéléseket, de biztosabban vetítené előre a stabilitás esélyét” – jegyezte meg. A politológus úgy értékelte, nem biztos, hogy a tárgyalások eredményeképpen olyan megoldás születik, amelyet az erdélyi magyar közvélemény pozitívnak tekintene, de mindenképpen lehetőség nyílna arra, hogy a magyarok kisebbségi jogai tekintetében a korábbi kulturális, intézményi és egyéni jogokra összpontosító megoldások helyett áthelyeződjön a hangsúly a területi megoldásokra. „A PER már 1993-ban vállalt közvetítői szerepet, de teljesen más helyzetben, mint a mostani. Akkor az RMDSZ brassói kongresszusa után éppen lezárult a szervezet intézményi konszolidációja, integrálódott a román pártrendszerbe, jóllehet a magyar választók ekkor még nem pártnak tekintették. Akkor alakult ki a szövetségen belül a később fősodorrá váló irányzat, amely a pártkoalíciós stratégiát tartotta elsődlegesnek, és a PER erre a lehetőségre játszott rá. Az amerikai szervezet által vezetett tárgyalások lényegében az akkor formálódó román kisebbségpolitikai rezsimet segítették elő: ennek is szerepe volt abban, hogy 1996-tól kezdve az RMDSZ majdnem a teljes román pártpaletta számára elfogadott koalíciós partnerré vált” – részletezte Bakk. Szerinte ára is volt ennek: az RMDSZ-nek zárójelbe kellett tennie az autonómiaprogramját, amelynek helyét az egyedi intézkedések sorozata, illetve az azokkal kapcsolatos alkuk, a partnerekkel folytatott egyezkedések töltötték fel. „Ma azt látjuk, ez a stratégia kimerítette lehetőségeit, ami abból is látszik, hogy az RMDSZ folyamatosan szavazatokat veszít. Az autonómiamozgalom pedig az RMDSZ-en kívülre helyeződött, az ellenzéke vállalta fel nyomást gyakorolva a szövetségre. A mostani autonómiatervezet is jelzi, e nyomásgyakorlás nem volt teljesen sikertelen” – tette hozzá. Bakk fontosnak nevezte, hogy az SZNT mozgalmi tevékenységének sikerült a külföld figyelmét is a Székelyföldre irányítania. „A skóciai népszavazás előtt, amikor a nemzetközi sajtóban arról értekeztek, hogy milyen dominóhatást válthat ki Skócia függetlenedése, akkor az autonómiára törekvő, etnoregionális mozgalmak és területi csoportok listáján megjelent a Székelyföld is. Tehát a Székelyföld felkerült erre a fontos európai térképre, amelyen az európai nemzetállamokat feszegető mozgalmak kaptak helyet” – mutatott rá. Bakk szerint az Amerikai Egyesült Államok is azért figyelt fel erre, mert biztonságpolitikai és stratégiai szempontból Romániának kitüntetett szerepet szánt a NATO-n belül, ezért érdekelt abban, hogy az ország stabil legyen, ne mutatkozzon rajta olyan biztonságpolitikai rés, amelyen keresztül súlyos konfliktus esetén valamilyen beavatkozás lehetősége teremtődik meg. „Amerika érdekelt abban tehát, hogy a Székelyföld-kérdésre megoldás szülessen, és a PER, bár nyilvánosan nem az amerikai kormányt képviselői, ennek az érdeknek a közvetítője” – mondta a politológus. Krónika (Kolozsvár) 2014. október 11.Most nem titokban tárgyalnakFebruárban Brassópojánán lesz az új Neptun Viharfelhők gyülekeznek a romániai magyar politikai életben az amerikai közvetítéssel zajló román–magyar párbeszéd kapcsán – derül ki a Krónika riportjából. Borbély László, mint régi neptunos, védi a mundér becsületét, mások óvnak a rossz kompromisszumtól. Márpedig a témával foglalkozni kell, ugyanis februárban újra összeülnek az érintettek a Project of Ethnic Relations (PER) égisze alatt. Mint arról beszámoltunk, az amerikai PER nevű amerikai jogvédő szervezet 2005-ben visszavonult igazgatója, Allen Kassof egy hétfői sepsiszentgyörgyi fórumon elmondta, a PER felkérést kapott, hogy közvetítői szerepet vállaljon ebben a párbeszédben, akárcsak 1993-ban. Kassof azt is elmondta, a hétvégén Brassópojánán már negyedik alkalommal találkoztak a román politikai pártok és az RMDSZ képviselői, a következő forduló februárban történhet meg. Borbély: bárhol, bármikor Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, szerinte a magyar-román párbeszédnek bármikor helye van, függetlenül attól, hogy amerikai vagy európai szervezet próbál közvetíteni a felek között. „Minden olyan kezdeményezésnek örülünk, amely a párbeszédről szól. Ez hasznos alkalom elmagyarázni szemtől szemben a román félnek, mit is akarunk mi az autonómiatervezetünkkel. De beszélhetünk a magyar nyelv regionális nyelvként való elfogadásáról is. Elvégre a román is regionális nyelv volt Ukrajna egy részében, amikor meg ezt az ukrán parlament eltörölte, nagy felháborodást keltett Romániában is” – mutatott rá Borbély. MPP: tudjunk róla mi is! A tárgyaláson a Magyar Polgári Párt (MPP) is részt szeretne venni – jelentette ki a Krónikának Biró Zsolt. A párt elnöke viszont aggályainak is hangot adott a párbeszéd kereteivel kapcsolatban: „ha egyáltalán lesz ilyen találkozó, arról nekünk is kell tudnunk, nem úgy, mint az 1993-ban Neptunon szervezett PER-találkozóról, ami miatt már most is sokan farkast kiáltanak” – fogalmazott Biró, utalva arra, hogy a tengerparti üdülővárosban lezajlott tárgyaláson Frunda György, Tokay György és Borbély László RMDSZ-politikusok titokban, mandátum nélkül tárgyaltak az akkori román hatalommal. Ingyen pacifikálnak minket Tőkés László szerint korábban is az amerikai és a román fél választotta ki a tárgyalópartnert. „Most pedig megint ugyanez történik, mindig a kényelmes magyarokat választják (...) Attól tartok, hogy egy neptuni forgatókönyv szerint az Amerikai Egyesült Államok a világ rendőrének szerepkörében olyan forgatókönyvet gondolt ki, amelyben a román érdekek érvényesülnek, és a magyar felet megint pacifikálják, az autonómiaügyet pedig valamilyen kompromisszum mentén leszerelik” – fogalmazott. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint 1993-ban, Neptunon stratégiai célokat söpörtek a szőnyeg alá, „kiváltva azokat látványos, de a jövő szempontjából nem túl lényeges elemekkel”. Szerinte előrelépés lenne, ha elindulna egy újabb magyar–román párbeszéd, de fontos, hogy ez ne a színfalak mögött történjen, és fedje le a romániai magyar társadalom minden szegmensét, azaz ne csak a mindenáron alkupártiak legyenek jelen. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2014. október 14.Ambrus Attila: Lehet-e a globális érdek magyar?Felbolydulást okozott az erdélyi magyar politikában, hogy az amerikai civil szervezet, a Project on Ethnic Relations utódja, a Friends of Project on Ethnic Relations (FPER) ismét tárgyalóasztalhoz hívta (vagy inkább ültette) a román parlamenti pártok és az RMDSZ befolyásos politikusait. Brassó-Pojanán fél év alatt immár másodszor tárgyaltak az erdélyi magyarság helyzetéről, követeléseiről, illetve azok teljesítésének lehetőségéről. A dialógus nem teljesen titokban, a nyilvánosság kizárásával zajlott. Arra meghívtak egy román és egy magyar újságírót is. (Feltehetően Brassó közelsége miatt én vehettem részt a vitákon.) Az FPER kezdeményezte román-magyar párbeszédről az RMDSZ versenypártja és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) viszont csak akkor vett tudomást (noha hamarabb is tudomást szerezhetett volna), amikor a PER tiszteletbeli elnöke, dr. Allen H. Kassof Székelyföldre látogatott, ahol a civil szervezetek, egyházak képviselőitől tudakozódott a biztosított és alkalmazott kisebbségi jogokról, a jogsérelmekről, jogi követelésekről. Az EMNP és az SZNT első reakciói bizalmatlanságukról vallottak. Volt, aki árulást is kiáltott, és felidézték az 1993-ban kezdődött „neptuni folyamatot”, amelyet az RMDSZ ellenfelei a bűnbeesés pillanatának tartanak. A higgadtabb állásfoglalások azonban már annak a szükségességét vetették fel, hogy az FPER az RMDSZ versenypártjait, illetve a Székely Nemzeti Tanácsnak a képviselőit is hívja meg a brassó-pojánai talákozókra. Ugyanúgy, ahogyan a neptuni folyamat (ellenzői szerint Neptun-gate) atlantai epizódjára már meginvitálták az amerikai közvetítéssel létrejött egyezkedést addig vehemensen támadó Tőkés Lászlót. Miért dönthetett úgy az FPER, hogy csak az RMDSZ-t hívja meg a tárgyalásokra? Egyrészt, mert bevallottan az a célja, hogy a kisebbségi kérdés rendezésére törvényes garanciákat találjanak a vitázó felek. Részint új törvényekkel, részint a már meglévő, de soha figyelembe nem vett törvények alkalmazásával. Ebben a parlamenti pártok tudnak megegyezni. Ezért nem hívták meg a Keresztény Demokrata Nemzeti Parasztpártot. Sőt, mi több a parlamenti frakcióval rendelkező, ám köztudottan populista Dan Diaconescu Néppártot sem. Mert a párbeszédnek – amely a magyar politikusok kiállása és a román politikusok ellenállása miatt amúgy is hosszabb idő után vezethet teljes eredményre – a legtöbbet a populista demagógia ártana. Másrészt az FPER úgy látja, hogy a kisebbségi kérdés megoldása Románia belügye (azaz kötelessége). Ezért nem lenne célravezető Magyarország bevonása e dialógusba. Az FPER szerint a követelésekből a kisebbségnek engednie kell, miként a többségnek is el kell ismernie azokat a jogokat, amelyek a XXI. században természetszerűen illetik meg a nemzetiségi csoportokat. Az FPER nem az erdélyi magyaroknak és nem a románoknak „játszik”. Igazuk van azoknak, akik úgy vélik, amerikai, mondhatnám: globális érdekeket képviselő. Annak a térségnek a stabilitásában érdekelt, ahol katonai bázisokat létesített, amelynek peremén lángra lobbant a világ. Ha ezek a globális érdekek egybevágnak az erdélyi magyarság érdekeivel is, akkor érvényesítésük ellen botorság lenne tiltakozni. Felemelő érzés lenne elhinni, amit az SZNT elnöke állít, hogy egy esztendővel a Székelyek Nagy Menetelése után megelégedéssel állapíthatjuk meg, az esemény a mai napig meghatározó módon kihat a közéletre, új távlatot képes nyitni a párbeszédnek, és nem maradt el a nemzetközi hatása sem, s hogy ennek a következménye a Project on Ethnic Relations (PER) újbóli romániai megjelenése is. Higgyük is el, mert a hit fontos a küzdelmünkben. Ám Brassó-Pojanán az FPER kezdeményezte román-magyar párbeszéd során csak a székelyföldi politikus tett említést a Nagy Menetelésről. Annál több szó esett a tőlünk keletre zajló harcokról, amely amúgy vesztes-vesztes játszma jellegűek. A brassó-pojánai tanácskozás döntő kérdése éppen az: lehet-e a tárgyalások útján a többség és kisebbség viszonyát nyertes-nyertes játszmává alakítani? És szóba kerültek a Kelet-Európában újra megjelent autoriter és nacionalista vezetők is, akik hatalmuk megőrzése érdekében éppen a vesztes-vesztes játszmákban érdekeltek. A Bukaresttel folytatott párbeszéd elutasítása helyett, ma már az EMNP és az SZNT is elfogadja: a dialógus lehet járható út, és helyet követel a tárgyalóasztalnál. Izsák Balázs két lényeges előfeltételt említ az elfogadható, tartós megállapodás megszületéséhez. Az első, hogy tekintettel kell lenni az 1993 júliusában lezajlott neptuni tárgyalások tanulságaira, és az azokat követő változásokra. A neptuni folyamat tanulságaként a brassó-pojánai tanácskozás résztvevői azt szűrték le, hogy amint tizenegy éve megszűnt a rendszeres egyeztetés a román kormánypártok és az RMDSZ között, amint lemondtak a konkrét és azonnali lépések meghatározásáról és megvalósításáról, leállt a kisebbségi jogok kiszélesítése, sőt a törvényileg szavatolt jogok sem léptek életbe. Második, ám legfontosabb feltételként említi Izsák Balázs, hogy a Magyarország és Románia között létrejött alapszerződéssel összhangban „Magyarország a gondoskodó állam szerepét töltse be Székelyföld, a székely nép vonatkozásában”, ennek megfelelően igényli a magyar kormány képviselőinek a meghívását ezekre a tárgyalásokra. A román-magyar kormányszintű együttműködésre valójában nagy szükség lenne. Az FPER kezdeményezte tárgyalásokat azonban csak hátráltatná a két állam kormányképviselőinek a jelenléte. Az FPER látásmódjában ugyanis a kisebbségi kérdés rendezését belügynek kell tekinteni, azt törvényes garanciákkal kell szavatolniuk a parlamenti pártoknak. A kormánynak csak a végrehajtói és ellenőrzői szerep jutna, mint a konszolidált demokráciákban. Hogy járható-e ez az út? Hamarosan kiderülhet, akár már a jövő évben, amikor nem lesznek választások, így kisebb lesz a nyomás a törvényhozókon. Senki se reménykedjen, hogy akár az FPER el tudja hozni az autonómiát vagy hivatalossá tudja tenni a magyar nyelvet Romániában, de számos létező jog alkalmazását, újabb jogok biztosítását, a regionális nyelv elfogadását és talán még a magas fokú decentralizációt is ki tudja csikarni. Természetesen globális érdekből. De ez miért zavarna minket? maszol.ro 2014. október 17.Neptun újratöltve?A neptuni tárgyalás felemlegetését az érintettek és támogatóik előszeretettel nevezik lerágott csontnak, s iróniával próbálják élét venni a megalapozott bírálatnak. Dacára annak, hogy ma már közöttük is akad, aki nyíltan elismeri, hogy az RMDSZ által 1996 óta folytatott politika Neptun szellemében történik. Magyarán: a neptuni tárgyalásról folyó mába nyúló vita valójában a közel két évtizede folytatott RMDSZ politika legfőbb elvi és taktikai kérdéseiről szól. Kirakat és tényhamisítás Az emlékezetes tárgyalás óta lassan már több idő eltelt, mint a két világháború között, felnőtt egy egész generáció, így talán nem haszontalan röviden összefoglalni az akkor történteket. Egy amerikai civil szervezet, a Project On Ethnic Relations (PER) kezdeményezésére tárgyalássorozatra került sor a kormányon levő, nyíltan magyarellenes román kommunista utódpárt és az erdélyi magyarság képviselői között. A kezdeményezés – miközben semmi érdemi gesztust nem tett az irányunkban – Románia európai tanácsi felvétele előtt alkalmat adott a hatalomnak arra, hogy kisebbségbarát, demokratikus színben tetszelegjen a Nyugat előtt. A tárgyaláson részt vevő RMDSZ-politikusok, Borbély László, Frunda György és Tokay György partnerek voltak a hamis látszatkeltésben, és nyilvánvaló módon nem képviselőték az RMDSZ autonómia-követeléseit. Belső források szerint a tárgyalás tényleges tétje az RMDSZ 1996-os kormányba emelése volt, ami később meg is történt, igaz, a másik politikai garnitúra oldalán. Bármiről is tárgyaltak 1993 tavaszán Gerzenseeben és ugyanazon év júliusában Neptunban, súlyosan sértette az erdélyi magyarság érdekeit. Akárcsak az, hogy a világsajtóban több híradás is úgy jelenhetett meg a román hatalom engedékenységéről, toleranciájáról, hogy annak semmiféle valós alapja nem volt. Elég, ha csak a szalagcímeket említjük, annál is inkább, hogy a legtöbb emberben csak azok maradnak meg: „Románia kezdeményező lépéseket tesz a magyar kisebbség felé” (David B. Ottoway, Washington Post, 1993. április 3.); „Románok és magyarok építik a kölcsönös bizalmat” (David Binder, New York Times, 1993. július 20.). (Mindkét írás teljes fordítása olvasható a tavaly kiadott A Neptun-gate című kötetben.) Tőkés László Az RMDSZ PERe című írásában csokorba gyűjtötte a nemzetközi sajtóban a Neptun nevével fémjelzett tárgyalássorozat kapcsán megjelent híradásokat. Hadd idézzünk néhány részletet annak érzékeltetésére, mennyire jól jött a román hatalomnak a neptuni trió aktív közreműködésével biztosított ingyenreklám: „Az etnikai feszültségek enyhítése” (Plain Dealer) „a nagy létszámú romániai magyar kisebbség sorsán javítani hivatott, meglepetést jelentő egyezség született Neptunon” (George Stein, München); „A románok és a magyar kisebbség megegyezett a jogok kiszélesítésében”; „A hivatalosságok beleegyeztek a kisebbségi jogok javításába” (New York Times). Utóbbi még súlyosabb tényhamisítás. Befeketítők Miközben a neptuniak nem képviselőték az RMDSZ hivatalos programjának legfőbb követelését, megengedték maguknak, hogy befeketítsék és rágalmazzák a következetes autonomistákat. Cikkében David B. Ottoway idézi Tokay Györgyöt, aki így szólt Tőkés Lászlóról: „Tőkés pap, biblikusan gondolkozik és néha apokaliptikus látomásai vannak. Hibázik.” Az eltelt húsz év alatt négyszázezer lélekkel lettünk kevesebben. Hogy is állunk az apokaliptikus látomásokkal? Sajnos inkább Kasszandrát kellene emlegetnünk Tőkés László „látomásai” kapcsán. Ahogy egy székely híve másfél évtizeddel ezelőtt megfogalmazta egy fórumon: „Tőkés Lászlónak soha nincs igaza, neki mindig csak igaza volt”. Közösségünk negyedének eltűnéséről beszélünk, tíz közepes székelyföldi város lakosságáról. Az RMDSZ hivatalos politikája azóta is változatlan. Kifelé kormányzati szinten vagy protokollumok útján hitelesíti a román hatalmat, Markó Béla által is elismerten feladva az önálló külpolitikát, aktívan segédkezve a „modellértékű román kisebbségpolitika” hazug mítoszának terjesztéséhez. Ez a politika – miként Markó Béla rámutatott tavalyi Élet és Irodalombeli esszéjében – valóban összeegyeztethetetlen a Székelyek Nagy Menetelésével. Ez a politika az autonómiát csak hivatkozási alapként használja, és mellőzi a nyomáskifejtő konfrontatív eszközöket. Ily módon a lényeget, a sorsunkat alapvetően befolyásoló, az önrendelkezést és autonómiát illető kérdések szükségszerűen kudarcra vannak ítélve. Vissza a kezdetekhez A PER ismét aktivizálódni készül a román–magyar viszony kezelésében. Már nyugdíjba vonult vezetője, Allen Kassof elismerte, a húsz év alatt elért eredmények gyakorlatba ültetésével gond van és „többre van szükség”. Mindez mérsékelt reményekre jogosít fel. Most más a helyzet, mint 1993-ban. Most a tárgyalásokon lényegében nincs mit veszítenünk, a román hatalmi rendszer stabilizálódott, külpolitikai síkon elérte, amit akart, elnyerte a magyarság támogatását az unióba való belépéshez, nemzetközi szinten már a kommunista utódpártot sem tekintik szalonképtelennek, világhatalmi tényezők visszhangozzák a román propagandaszólamokat a hazai kisebbségpolitika toleranciájáról és mintaértékéről. Nincs mit veszítenünk, hiszen az, ami Neptunban botrány volt – a hamis látszatteremtés, a román nemzetstratégiai érdekek kiszolgálása –, lassan két évtizede hivatalos RMDSZ-politikának számít. Ezen rontani már nem lehet. Viszont nyerhetünk. Sőt, lehetne e tárgyalás akár fordulópont is az erdélyi magyar érdekképviselőetben, ha az RMDSZ vezetői úgy döntenének, hogy a továbbiakban a közösségi érdekek képezik politikájuk zsinórmértékét, nem pedig a klikkérdek. Nem kétséges: kevés erre az esély. De akinek tényleges célja az autonómia kivívása, mindenkoron kötelessége felmutatni a követendő utat. No meg a hajlandóságot arra, hogy még az autonómia ügyét megszámlálhatatlan alkalommal eláruló RMDSZ-szel is készek a magyar érdekek mentén történő, elvi alapú együttműködésre. Ha Kelemen Hunor komolyan gondolta mindazt, amit kampánynyitó beszédében mondott, ha az RMDSZ tényleges célja a háromszintű autonómia megteremtése, akár tabudöntögetés árán – mert, ugyebár, „tulajdonosai vagyunk ennek az országnak és nem albérlői” –, itt az alkalom ennek bizonyítására. Hic Rodos, hic salta! A tárgyalások érdemi voltához viszont elengedhetetlen, hogy a magyar delegáció a teljes erdélyi magyar közösséget képviselője. Ehhez össze kellene hívni az erdélyi magyar egyeztető kerekasztalt, konzultálni kell az erdélyi magyar egyházakkal is. Ki kell alakítani a közös magyar álláspontot az autonómia ügyében, és azt következetesen képviselőni a készülő tárgyalásokon. Az RMDSZ és a kormányerők tárgyalásához nincs szükség a PER-re, Neptunban olyan jól összemelegedtek az illetékesek, hogy az elmúlt húsz évben jószerivel el sem engedték egymás kezét. A neptuni hármak a maguk oldalára állították a korábban az egyensúlyozás látszatára még ügyelő Markó Bélát, és 1996 késő ősze óta együtt diktálják az irányt. Érdekes fordulata lenne a sorsnak, ha ott érne véget e szomorú korszak, ahol kezdődött: Neptunban. Csak ügyszeretet, következetesség, s az adott szó betartása kellene hozzá. Borbély Zsolt Attila Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2014. október 17.KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 241. szám - Hozzászólás Ambrus Attila: Lehet-e a globális érdek magyar? c. írásáhozIstván Fülöp Kiemelt hozzászóló, Babes-Bolyai Tudományegyetem Na, álljunk meg egy pillanatra! Az szép, hogy a szerző szinte szóról szóra idézi az SZNT közleményét, ha már a maszol (Új Magyar Szó) eddig elhallgatta. Az ellenben gáz, ahogy manipulálni próbál. Elsősorban a FPER nem egy amerikai alapítvány, hanem a nagy manipulátor Hrebengiuc által létrehozott szervezet, a célja csak a nép megtévesztése. Másodsorban a kisebbségi jogok biztosítása nem lehet belügy, bármennyire akarja azt Hrebengiuc és magyar hangja Ambrus Attila. Az alapszerződés világosan kimondja, hogy nem az. Aki onnan vissza akar lépni, az a magyarok nyílt ellensége. Harmadsorban: az autonómia egy teljesen reális igény, amit nem azért hangoztatunk, hogy valaki kevesebbet bár vessenek ide nekünk a románok! Azért kérjük, mert azt akarjuk, s aki a nevünkben annál kevesebbről merészel egyezkedni, az nemzetáruló, utolsó gazember. Ez legyen világos. (ÚMSZ) Ágoston András: Beismerés Néhány napja Hírlevelünkben (235. szám, 2014. október 9.) megállapítottuk: a „PER a szocialista Jugoszlávia felbomlása során elsősorban a stabilitás megteremtését, illetve megtartását célozta meg”. Utaltunk arra is, hogy ez a Neptun II. Allen Kassof részvételével – lévén, hogy ez nem globális érdek – autonómiát nem eredményezhet. Ambrus Attila, a Magyar Szó brassói tudóstója a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) napilapjában az Új Magyar Szóban ezt a vélekedést megerősíti. Senki se reménykedjen, így a szerző, hogy akár az FPER el tudja hozni az autonómiát vagy hivatalossá tudja tenni a magyar nyelvet Romániában, de számos létező jog alkalmazását, újabb jogok biztosítását, a regionális nyelv elfogadását és talán még a magas fokú decentralizációt is ki tudja csikarni. Természetesen globális érdekből”. S az RMDSZ eszmei platformján állva felteszi a kérdést: De ez miért zavarna minket? Hát ez az. A beismerés, ami zavar minket autonómiakövetelőket. De nem azért, mert Ambrus Attila ettől elérő véleményt ad közre. Ez szíve joga. Az ellen sem tehetünk semmit, ha egy PER-szerű nagy, globalizációt szorgalmazó nemzetközi szervezet romániai fiókja, a PER nyugdíjas vezetőjével együtt, az autonómiával szemben a stabilitást, konkrétan, a régió (kikényszerített) nyugalmát részesíti előnyben.Mert így véli meghaladni a trianoni traumát. S ennek érdekében cselekszik. De akkor, mi a teendőnk? Látnunk kell, hogy a román politikai elit és a nemzetköziek kiválasztott partnere az RMDSZ. Semmiképpen nem lehet hát feladatunk, hogy olyan szekér után szaladjunk, amely nem vesz fel bennünket. Igaz ugyan, hogy a kisebbségi jogok biztosítása elvileg nem belügy, de kérdés, érdemes-e ezen vitatkozni egy ilyen erőspartnerrel? A NEPTUN II. egyeztetés folyamatába nem kapcsolódhatunk be. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem tehetünk semmit. A dolgunk az, hogy a tényleges autonómiáért folytatott küzdelmet ne adjuk fel. A magyar miniszterelnök beiktatását követően vállalta ezt a küzdelmet. A Nemzeti Együttműködés Rendszerében (NER) azokkal a kisebbségi erőkkel, amelyekkel lehet, egyességre kell jutnunk, s az autonómiára vonatkozó nemzeti minimumot autonómiamodellbe sűrítve, nemzeti követelésünket meg kell jelenítenünk a nemzetközi politikai színtéren. Nincs mire várni. Ha valaki nem vette volna észre, megkezdődött harc az autonómiát mellőző, együttműködésre hajlandó magyar politikai elitek integrálásáért. Erdélyben az RMDSZ, a Felvidéken a Most-Híd, a Vajdaságban pedig a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a célpont. Ez a reális helyzet, melynek felismerése, tudatosítása nélkül nincs esélyünk tovább lépni. A nemzeti feladatunk az, hogy a nemzetközi porondon is bebizonyítsuk, a valóban stabil társadalomfejlődés tájainkon feltételezi a kisebbségi, a magyar autonómiát. vmdp.org.rs/index – 2014. október 27.Antal Árpád: nemzetbiztonsági kockázat Romániában magyarnak lenniAz amerikaiak által kezdeményezett román-magyar etnikumközi párbeszédek tartalmáról, annak kulisszatitkairól, folytatásáról beszélt Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, valamint Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke hétfőn. A háromszéki és a sepsiszentgyörgyi RMDSZ vezetői bemutatták mindazt az anyagot, amelyet megfogalmaztak, valamint amelyet a korábban szervezett találkozón tárgyaltak az Egyesült Államokban bejegyzett Project on Ethnic Relations (PER) jogvédő szervezet vezetőivel. Tamás Sándor elárulta, hogy ezek alkalmával az amerikaiak kétkedtek abban, hogy azok a magyar kisebbséget érintő problémák, amelyet a meghívott romániai magyar politikusok felvázoltak, valóban széles körű társadalmi réteg igényeit tükrözik. Kitért arra is, hogy az Allen Kassoff, a PER visszavonult vezetője részvételével néhány hete szervezett beszélgetés is egy lépés volt az irányban, hogy bebizonyítsák ennek ellenkezőjét. A magyar kisebbséget érintő problémák románok és amerikaiak előtt Antal Árpád elmondta, egy előkészítő megbeszélés, továbbá két találkozó is lezajlott az amerikai PER vezetőivel tavasszal. Ezeken az eseményeken Hargita, Kovászna és Maros megyéből érkeztek magyar politikusok, valamint – egy kivételével – a román parlamenti pártok képviselői is jelen voltak. A polgármester elárulta, hogy az amerikaiak kezdeményezték ezeket a találkozókat, ők is keresték, illetve hívták meg az általuk kiválasztott politikusokat. Az első találkozón magyar kisebbség problémáit abból az érvényben levő kijelentésből kiindulva mutatták be, miszerint Székelyföld nem létezik, majd ezt történelmi eseményekkel, tényekkel cáfolták. Kihangsúlyozták azt is, hogy bár a román-magyarok együttműködése mindkét fél számára jelent előnyöket, mégis 1993-ban, a Neptun-ügy alkalmával is amerikai, azaz külső szervezésre volt szükség, hogy egyfajta párbeszéd létrejöjjön a két közösség közt. Ezzel kapcsolatban Antal kifejtette, az azt követő időszakban igen, de gyakorlatilag 2007 óta nincsenek nagy közös projektek, hozzáfűzve, hogy tapasztalataik alapján a kisebbségi jogok szélesítését illetően azóta nem is történtek előrelépések. „Székelyföld gazdasági bojkott alatt állt, hiszen nincs autópálya, amely érintené, nincsenek nagy állami intézmények, a nagy vállalkozások Bukarestben fizetik az adót, továbbá az igazságszolgáltatást is folyamatosan arra használják, hogy a kisebbségi jogokat visszaszorítsák, példaként felhozva a zászlópereket” – fejtette ki a városvezető. „Nemzetbiztonsági kockázat Romániában magyarnak lenni” „Romániában aki magyarnak születik nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hiszen minden magyar úgy ébred fel, hogy ő valamilyen negatív hatással van az országra. Így tekint a román állam minden magyarra, akikre csak akkor van szükség, ha olimpiai érmet szereznek a román zászló alatt” – jelentette ki Antal Árpád, aki hozzátette, az amerikai vezetőknek elmondták a székelység csupán annyit akar, amelyhez hasonlót az Európai Unió területén már megvalósítottak, ezeket pedig az amerikaiaknak is felsorolták. A találkozókon hangsúlyozták ugyanakkor, hogy Székelyföld zászlóját sosem a román helyére, hanem mellé tűzték ki, ugyanakkor beszéltek arról is, hogy milyen jogokat biztosítanának a románság számára a régióban: a románokat érintő kérdések eldöntésében szabad kezet kapnának, valamint teljes körű kulturális autonómia. Antal Árpád arra is kitért, hogy a Pénzügyminisztérium adatai alapján országos átlag fölött fizet be a Hargita, Kovászna és Maros megye a költségvetésbe. Így ezek nem eltartott megyékként vannak nyilvántartva, a jelenlegi regionális felosztás azonban hátrányt jelent a régiónak – magyarázta a városvezető. Jegyzőkönyv „kiigazítás” és határidő a kisebbségi kérdések megoldására A második találkozó egyik témája az elsőn készült jegyzőkönyv volt, ehhez fűztek hozzá megjegyzéseket. Antal Árpád elárulta, abban úgy jelent meg, hogy Románia pozitív modellnek számít a kisebbségi kérdések kezelését illetően, ezzel azonban nem értettek egyet. A PER vezetői az első megbeszélésen ugyanakkor nevetségesnek, és két héten belül megoldódó problémának látták a székely zászlók használatát érintő problémákat, így ezt érintve elmondták: nem oldódott meg, a perek folytatódnak, bár a polgármester hozzátette, nem érkezett komoly érv arra, hogy miért nem tűzhetik ki a lobogót. Az Székely Nemzeti Tanács, továbbá az RMDSZ által elkészített autonómia statútumról is beszéltek, ugyanakkor a magyar politikusok ismét hangsúlyozták, hogy nem szeparatizmust szeretnének megvalósítani Székelyföldön. Moldova példájával élve pedig bemutatták, mi a különbség a szakadár és autonóm mozgalmak között. Határidőt is megszabtak a romániai magyar kisebbségi problémák megoldásának, Antal megjegyezte, 2018-ban lesz száz éve, hogy Erdély Romániához került, illetve száz éve annak, hogy az ígéreteket nem tartották be. „Ez határidő is egyben, amin belül ezeket a problémákat meg kell oldani, mert száz év hosszú idő, ez idő alatt pedig négy nemzet élete volt nehéz ebben az országban” – tette hozzá a városvezető. Több érdekcsoport számára is fontos a régió A geopolitikai helyzetet értelmezve Antal kifejtette, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke odafigyel és támogatja az erdélyi magyarság akaratát, ugyanakkor beszélt Vlagyimir Putyin oroszországi kormányfőről is. Mint magyarázta Putyin Kelet-Közép európai befolyását próbálja erősíteni, míg a terület jelen pillanatban geopolitikai szempontból több érdekcsoport által is fontos régiónak tekinthető. Oroszország külpolitikájában a kisebbségi jogokra hivatkozva próbálja átszervezni a világot, Székelyföldtől pedig akkor lehet távol tartani, ha az itt élők megkapják, amit akarnak, mivel akkor nem tudják felhasználni terveikhez a román-magyar konfliktust – zárta gondolatmenetét Antal Árpád. Tamás Sándor arról beszélt, hogy a következő találkozó előreláthatólag februárban lesz, ugyanakkor javasolták, hogy ezt Sepsiszentgyörgyön szervezzék meg, valamint nyilvános fórum megtartását is kezdeményeznék, utóbbit az Európai Unión belüli regionális nyelvhasználat kérdésében. Mint magyarázta ezt úgy képzelik, hogy az adott országok képviselői bemutatnák, ebben a kérdésben milyen jogszabály van érvényben, és gyakorlatban hogyan működnek azok megvalósításai. Bencze Melinda Székelyhon.ro 2014. október 28.Háromszéki RMDSZ-vezetők a román–magyar tárgyalásokrólAz RMDSZ politikusai arra kívánták felhívni a román–magyar tárgyalásokat kezdeményező Project of Ethnic Relations (PER) figyelmét, hogy Románia semmiképp sem tekinthető pozitív modellnek a kisebbségi kérdések rendezésében – jelentette ki hétfőn Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Önkormányzat elnöke. A háromszéki politikusok közös sajtótájékoztató keretében beszéltek az amerikai jogvédő szervezet által kezdeményezett, az RMDSZ és a román kormánypártok képviselőinek részvételével lezajlott eddigi tárgyalások témáiról. Tamás Sándor elmondta, eddig egy „előkészítő” beszélgetésre és két találkozóra került sor, a tárgyalások résztvevőit pedig nem a pártok nevesítették, hanem a PER tagjai név szerint hívták meg őket, hogy az etnikumközi párbeszédet újra kialakítsák. Mint mondta, az október első hétvégéjén Brassópojánán lezajlott találkozón arra mutattak rá, hogy az 1993-ban Neptunon szervezett hasonló témájú találkozó alapgondolata a kontrollkooptáció volt: az akkori román hatalom képviselői úgy próbálták ellenőrzés alatt tartani a magyarságot, hogy bevonták a hatalomba. Brassópojánai felszólalásukban arra is rámutattak, hogy az utolsó közös román–magyar projekt a NATO és az uniós csatlakozás volt, ám 2007 óta nem történt előrelépés a kisebbségi jogok terén. „Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a Székelyföld gazdasági bojkott alatt áll, az igazságszolgáltatást pedig arra használják, hogy a kisebbségi jogokat visszaszorítsák” – tette hozzá Tamás Sándor. A háromszéki politikusok a magyar kisebbség követeléseit is felvázolták az amerikai szervezet képviselőinek. „Azt akarjuk, hogy az állam ismerje el hivatalos regionális nyelvként a magyart, pénzügyi és területi autonómiát, etnikai arányosságot kérünk a militarizált egységekben is. Ezeket a követeléseket négy év alatt, az 1918-as egyesülés százéves évfordulójáig meg kellene oldani, hiszen a többség arroganciája csak növeli a kisebbség frusztrációját és az instabilitást a térségben” – mondta Antal Árpád. A Kovászna megyei politikusoktól megtudtuk, a PER kezdeményezte találkozókon a román tárgyalópartnerek nem utasítottak el minden felvetést, bár ismét előkerültek a megszokott panelek, hogy az autonóm Székelyföld lakói éhen halnak, és hogy útlevéllel kell majd közlekedni Románián belül. A következő egyeztetésre februárban kerül sor, a háromszéki politikusok pedig abban bíznak, hogy az egyeztetések nyomán létrejön egy ütemterv a kisebbségi követelések teljesítése kapcsán. Amint arról beszámoltunk, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közleményben szólította fel az RMDSZ-t, hogy hozza nyilvánosságra azoknak a tárgyalásoknak a témáját, melyek keretében a román pártok képviselőivel egyeztettek a román–magyar viszonyról a PER közvetítésével. Az amerikai jogvédők képviselője, Allen Kassof szerint a tárgyalásokra főként a magyarság által kinyilvánított autonómiaigény miatt van szükség. Az EMNP szerint a romániai magyar politikai alakulatok, valamint a meghatározó civil szervezetek képviselőinek tárgyalóasztalhoz kell ülniük, hogy egységes, a romániai magyarság jogos autonómiatörekvését tükröző állásponttal jelentkezzenek a következő találkozón. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy véli, idegen érdekek húzódnak meg az amerikai szervezetnek a román–magyar párbeszéd újraindítását célzó kezdeményezése mögött, éppen ezért nem érdemli meg az erdélyi magyarság bizalmát. Bíró Blanka, Gyergyai Csaba | Krónika (Kolozsvár) 2014. október 28.Nem is amerikai a közvetítő szervezet?Nem hivatalos információk szerint a befolyással üzérkedés gyanújával vizsgálati fogságba helyezett Viorel Hrebenciuc szociáldemokrata politikus áll az erdélyi magyarság és a román hatalom képviselői között közvetíteni próbáló, amerikainak mondott szervezet hátterében. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke úgy tudja, az Asociaţia Friends of The Project on Ethnic Relations (FPER) egyesületet idén májusban a képviselőház nemrég lemondott alelnöke kezdeményezésére jegyezték be egy bukaresti bíróságon. Az 1993-as neptuni egyeztetést szervező Project on Ethnic Relations (PER) 2010-ben megszűnt. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna Megyei Tanácselnök hétfőn jelentették be, hogy az RMDSZ elnökének felhatalmazásával vettek részt az amerikaiak kezdeményezte előkészítő megbeszélésen, majd két kétnapos beszélgetésen, amelyeket Brassópojánán tartottak. Tamás Sándor közölte, a tárgyalásokon a székelyföldi vezetők mellett román parlamenti pártok képviselői, amerikai civil szervezetek, valamint az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének képviselői vettek részt, a meghívottakat az amerikaiak választották ki. Mint megtudtuk, öt hónappal ezelőtt, Bukarestben alapították azt – az RMDSZ által amerikaiaknak nevezett – civil szervezetet, amely a 21 évvel ezelőtti neptuni egyeztetéshez hasonlóan igyekszik közvetíteni az erdélyi magyarok és a bukaresti hatalom képviselői között. Az új egyesületnek azonban csak annyi köze van a kilencvenes évek első felében Romániában is megtelepedett Project on Ethnic Relations (PER) nevű amerikai szervezethez, hogy Allen H. Kassof egykori PER-igazgató kezdeményezésére született. Viszont az Asociaţia Friends of The Project on Ethnic Relations (Etnikumközi Kapcsolatok Barátainak Egyesülete, FPER) elnevezésű szervezetet nem az Egyesült Államokban, hanem a Bukaresti 2. Kerületi Bíróságon jegyezték be idén május 21-én. A szervezet címe a fővárosi Dacia sugárút 141. szám alatt van, az emeletes magánház homlokzatára viszont még nem került fel semmiféle cégtábla, és a lakók névsora között sem szerepel. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke úgy tudja, a 2014/10438/300-as számon iktatott bejegyzési kérést Viorel Hrebenciuc nyújtotta be, aki a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezető politikusaként több ízben is részt vett az RMDSZ képviselőivel folytatott tárgyalásokon. „Jó lenne, ha végre a közvélemény is megtudná: ennek a PER-nek semmi köze ahhoz a PER-hez! – szögezte le kérdésünkre Izsák Balázs. „Ez nem amerikai, hanem román szervezet, amely csak azt a látszatot próbálja kelteni, hogy az Egyesült Államok próbál közvetíteni a két fél között”. Kérdésünkre, hogy kinek állhat érdekében a közvélemény megtévesztése, az SZNT elnöke nem kívánt találgatásokba bocsátkozni. Szucher Ervin Székelyhon.ro 2014. október 30.Támadások kereszttűzébe került a brassópojánai tárgyalásNem kérünk erkölcsi bizonyítványt azoktól, akikkel az autonómiáról beszélünk, szögezte le Tamás Sándor a háromszéki önkormányzat vezetője annak kapcsán, hogy a brassópojánai román-magyar tárgyalásokat szervező Friends of Project on Ethnic Relations egyesületet Bukarestben jegyezték be és feltételezések szerint annak hátterében a korrupcióval vádolt Viorel Hrebenciuc szociáldemokrata politikus áll. Tamás Sándor szerint számunkra az a legfontosabb, hogy az autonómiát képviselőjék minden fórumon, az autonómiáról bárkivel leülnek tárgyalni, az a lényeg, hogy ugyanazt mondják Kézdikőváron, Bukarestben és Brüsszelben. Az elmúlt egy év alatt több külföldi diplomata, és külföldi sajtókiadványok képviselői keresték meg őket, a Székelyföldi autonómia- törekvések iránt érdeklődtek. Ebbe a sorba illeszkedett az amerikai Allen Kassof megkeresése is. „Nem áll módunkban leellenőrizni, hogy az amerikai titkosszolgálatok, az amerikai külügy, vagy a NATO áll a tárgyalások hátterében, minket Allen Kassof hívott meg, hogy közvetíteni szeretne a románok és a magyarok között", mutatott rá Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az biztos: a tárgyalás szervezői képesek voltak arra, hogy egy asztal mellé ültessék a román politikai elit képviselőit a bukaresti sajtó mérvadó véleményformálóit és a székelyföldi politikusokat. Antal Árpád hangsúlyozta: most, hogy árulónak bélyegezték őket, az a kérdés, hogy elmenjenek-e a februári találkozóra, vagy döntsék el a románok és az amerikaiak a romániai magyarság jövőjét. Kovács Zsolt marosvasarhelyiradio.ro Erdély.ma 2014. október 30.Valami AmerikaKémbotrány és korrupciós ügyek uralták az államfőválasztási kampányt, a voksolás előtt pár nappal pedig a magyar–magyar verseny is hovatovább egy igazi hatásvadász amerikai filmre kezd emlékeztetni, mindennel, ami ehhez kell: bepillantással a nagyhatalmak vélt vagy valós geopolitikai játszmáiba, titokzatos erőkkel, rejtéllyel, a közösségért bátran síkra szálló hősökkel, árulókat leleplező éber megfigyelőkkel. De mielőtt elragadna a hév, és hősökké vagy árulókká kiáltanánk ki bárkit is, lássuk, honnan indult és merre tart a történet szála. Az elmúlt hetekben – de már kampányban! – került nyilvánosságra, hogy amerikai közvetítéssel magyar–román tárgyalások kezdődtek az autonómiáról Brassó Pojánán. Újabb Neptun – kiáltottak fel sokan, lássuk be, nem alaptalan szkepticizmussal, hiszen az 1993-as paktum számos elemét, szereplőjét fedezhették fel ismét Viorel Hrebenciuc szociáldemokrata főgurutól kezdve Allen Kassof amerikai közvetítőig. Különbségek azért vannak – intettek mások –: ezúttal nyilvánosságra került az ügy, a beszámolók szerint az autonómiáról tárgyalnak, várjuk hát ki a végét, hisz a magyar–román párbeszédre szükség van, Amerikának érdeke a stabilitás, akár javunkra is fordíthatjuk a helyzetet. E két eltérő álláspont közötti szakadék tovább mélyült, mivel kampány van, és mindkét tábor igyekezett a maga hasznára fordítani a helyzetet. Antal Árpád és Tamás Sándor e hét elején mutatta be azt a szakszerű, érvekkel alátámasztott követeléslistát, amelyet a tárgyalásokon képviselőt. Nyilván, az RMDSZ számított arra, hogy az amerikai közvetítés, a román és az amerikai fél előtt végre határozottan megfogalmazott autonómiaigény, a tárgyaló személyek hitelessége – a két háromszéki politikus az RMDSZ-en belüli autonomista tábor képviselőinek számít – segít a szövetség jelöltjének, Kelemen Hunornak is. Aligha véletlen, hogy éppen a kampány utolsó hetében, jó három héttel Kassof sepsiszentgyörgyi látogatása után hozták nyilvánosságra a bemutatott anyagot. Csakhogy ez kétélű fegyvernek bizonyult: fokozta a bizalmatlanságot is, és csakhamar kiderült: a korábbi alkut tető alá hozó amerikai Project on Ethnic Relations nevű szervezet megszűnt, az ahhoz hasonló nevűt – Friends of the Project on Ethnic Relations – Romániában jegyezték be, ráadásul Hrebenciuchoz köthető. Ezzel voltaképpen a tárgyalásokban az amerikai jelenlétet kérdőjelezték meg, s mert az egyik legbefolyásosabb szociáldemokrata politikus ellen bűnvádi eljárás indult, adódott az újabb vád, miszerint bűnszövetkezet a közvetítő. Sokasodnak tehát a kérdések, egyre súlyosabb vádak hangzanak el, fokozódik a feszültség – s csak remélni tudjuk, hogy a számos megpróbáltatás után happy-enddel végződik a történet. Ehhez, persze az is kell – ugyancsak a hollywoodi közönségsikerekből tudjuk –, hogy az ugyanazon jó célért küzdők ne egymás ellen, hanem egymás oldalán harcoljanak. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-30 | 31-42
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
